Hang alapjai
hoz
Az emberi fül belső oldalán vékony bőrréteg van, amelyet dobhártyának nevezünk. Amikor a dobhártya rezeg, az agy értelmezi ezt a rezgést, mint a hang, ami hallás. A légnyomás éles változása a dobhártya rezgésének leggyakoribb oka.
Amikor egy tárgy rezeg a levegőben, akkor hangot ad ki (a hang folyadékokon és szilárd anyagokon keresztül is továbbítható, de a levegő az a közeg, amelyen keresztül halljuk a hangot a hangszóróból). Amikor egy tárgy rezeg, a környező levegőmolekulák mozgásba lépnek. Ezek a levegőmolekulák összenyomják a körülöttük lévő levegőmolekulákat, ezáltal rezgéseket terjesztenek a levegőben a zavarok terjedésének módjában.
Ahhoz, hogy megértsük ezt a működési elvet, tanulmányozzunk egy egyszerű rezgő test-elektromos csengőt. Csengetéskor a fém gyorsan rezeg oda-vissza. Amikor az egyik oldalra hajlik, kinyomja a levegőmolekulákat azon az oldalon. Ezután ezek a levegőmolekulák ütköznek az előttük lévő levegőmolekulákkal, ami miatt az előttük lévő levegőmolekulák ütköznek az előttük lévő levegőmolekulákkal, és így tovább. Amikor az elektromos harang fémlemez meghajlik, beszívja a környező levegőmolekulákat, ami a környező nyomás csökkenését okozza, ami több levegőmolekulát szív be, így a távolabbi részecskék körüli nyomás is csökken, és így tovább. Ezt a nyomásesést ritkításnak nevezik. Ily módon a rezgő test továbbítja a nyomás lüktető hullámokat a légkörön keresztül. Miután az impulzushullám átkerült a fülbe, többször rezegteti a dobhártyát. Az agy ezt a mozgást hangként értelmezi.
